Jereván, Örményország fővárosa Kelet-Örményországban, az Ararát-hegység északkeleti részén fekszik a Hrazdan-folyó völgyében. A város magasabban fekvő részét három oldalról hegyek veszik körül, délről pedig a Hrazdan – az Araksz egyik mellékfolyója, amely a Szeván tó vizét vezeti el – két partján terül el a főváros. A terület magassága 900 és 1300 méter között váltakozik.

Az éghajlat kontinentális jellegű. Bár egy szélességen fekszik mediterrán jellegű országokkal, de magasság és a tengerektől való nagy távolság miatt a nyár száraz és meleg, a tél hideg és rövid.

A város területe már az ie. 4. évezredtőll kezdve lakott. Az első megerősített települések a boronzkorból Sengavit, Karmir Blur, Karmir Berd és Berdadzor voltak. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy ie.. 782-ben I. Argisti urartui király egy Erebuni (Էրեբունի) nevű erődöt alapított a mai főváros helyén, miután e térséget elfoglalta, és birodalmához csatolta. Az észak-kaukázusi népek elleni védelmül, illetve az általa elfoglalt területek ellenőrzése céljából több erődöt alapított (pl.Argisthinili), ezek egyike a Jereván ősének számító Erebuni.